User:La75

A Libertárius Párt, (röviden LIBERTÁRIUSOK) egy jobboldali, libertárius párt Magyarországon. A főként egyetemistákat és fiatalokat tömörítő mozgalom 2022-ben alakult, de már korábban, hazai elődje, a Le az Adók 75%-ával Párt (LA75) által 2021-ben indított, Tömeges Üzletnyitás programja révén vált nemzetközileg is ismertté. Alapítója és elnöke 2022 óta Gábori L. Balázs, aki a Tömeges Üzletnyitás akcióban és az azt követő politikai háttérmunkában, mint a LA75 Pártigazgatója meghatározó részt vállalt. 2022 tavaszára megszervezte a Libertárius Mozgalmat, majd a Libertárius Pártot teljesen civil szervezeti alapokon, libertárius aktivistákkal közösen megalakította. A párt tagjai számos társadalom-filozófiai irányzatot képviselnek. Az alapító, Gábori L. Balázs a klasszikus liberalizmus szellemiségét képviseli. A párt alakulásakor a Libertárius Mozgalom Egyesület által közzé tett Társadalmi Értéknyilatkozat eszmeiségében „fundamentumok” megnevezéssel politikai deklarációt bocsátottak ki. A Libertárius Párt célul tűzte ki a Libertárius Mozgalom Kormányának megalakítását és a Szabad Magyarország Program kormányprogrammá emelését.

Története

XIX. századi klasszikus magyar liberalizmus

A magyar libertarizmus történeti értelemben a XIX. század első felében, a reformkori klasszikus liberalizmusban formálódott ki, és politikai csúcspontját 1848-49-ben, a magyar polgári államalapításban érte el, amely előbb önrendelkezéssel bíró, utóbb független államiságot eredményezett. számos idézet igazolja a korabeli gondolkodást a szabadságról: "Nincs semmi ami kártékonyabban hatna egy nemzet politikai erkölcsiségére, mint a hivatalt osztogató kormánypatronázs mértéktelen kiterjesztése.” (...) „Oly forrása ez a nemzet elrohasztásának, amely elegendő arra, hogy a még különben bölcsen vezetett demokráciában is az erkölcsök megmérgeztessenek…” (...)„Azok a nemzetek a legboldogabbak – írja máshol – melyek legkevésbé kormányoztatnak. … Erős kormány: gyámság, s akinek gyámja van, ha nem hülye, hát kiskorú.” Hosszútávú hatalmi működése ténylegesen 1867, a kiegyezés után következett be, ahol is kompromisszumosan ugyan, de realizálta mindazokat a polgári jogi intézményeket, amelyeket a piac nagyobb mértékű szabadsága és a parlamentáris rendszer lehetősége megnyitott.

Politikai előzmények

Az első magyarországi libertárius párt, a LA75 alapítását Ecsenyi Áron parlamenti akciója előzte meg, amikor az európai szinten is kirívóan magas adók ellen tiltakozólag látogatói jeggyel bement az Országházba, és matricákat ragasztott ki. A pártot 2019-ben regisztrálta a Cégbíróság a Civil Szervezetek Névjegyzékébe. A médiában az előd szervezetet, a LA75-öt a Tömeges Üzletnyitás programjuk tette a híressé. 2021 januárjában Európa-szerte tiltakozások robbantak ki a járványhelyzetet üzletek nyitvatartásával korlátozó kormányzati rendeletek ellen. A legtöbb országban libertáriusok és jobboldaliak karolták fel az ügyet, és arra biztatták az üzleteket, hogy a rendeletek ellenére polgári engedetlenséget tanúsítva nyissanak ki. Itthon a LA75 a Facebookon hírdette meg a programot, és ebből a célból a lengyel példa alapján saját térképet is csinált a kinyitó üzleteket feltüntetve. Mivel a térképre gyakorlatilag bárki feltölthette az üzletét, és az üzletek tulajdonosai bármikor elállhattak a szándékaiktól, ezért a megbízhatóságát számos kritika érte. A kormány a nyitási hullámra még súlyosabb büntetések kilátásba helyezésével reagált. Ennek ellenére a LA75 mind január 31-ére, mind február 1-jére eseményt jelentett be a Hősök-terére, hogy bátorítsa a tulajdonosokat a kinyitásra. Az eseménynek óriási médiavisszhangja lett, még a nemzetközi sajtó is beszámolt róla. A LA75 párt két tagját, Ecsenyi Áront és testvérét, a két gyermekes családapát Ecsenyi Szilárdot összesen 3,5 milliós forintra büntették a szervezés és gyűlés megtartása miatt. Az eseményt követően a többi ellenzéki párt is szorgalmazni kezdte a kinyitást valamint a kormány új intézkedéseket jelentett be. Ígéretet tettek az oltási kapacitás bővítésére, az elmaradt bértámogatások azonnali kifizetésére és Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti konzultációt jelentett be a nyitással kapcsolatban.

Ecsenyi Áront, a 2021-es ellenzéki pártok egy részével szervezett előválasztáson is regisztrálták, mint a 7. miniszterelnök-jelöltet, ahonnan Ecsenyi később visszalépett.

Ideológiai háttere

A libertárius ideológiák az angolszász országok hagyományában (Angol Polgári Forradalom, Amerikai Függetlenségi Háború) váltak meghatározóvá a polgári felvilágosodással. Alapelveik szerint csak akkor lehet az egyén szabad, ha az állam nem korlátozza a piac működését, és nem akarja politikai akarat alá rendelni az egyén döntését. Itthon Seres László újságíró kezdte el népszerűsíteni a rendszerváltás után. A libertáriusok ellene vannak az állami újraelosztásnak, szocializmusnak, paternalizmusnak, fasizmusnak, valamint bármilyen demokratikusan kikényszerített döntéshozatalnak.

Pártprogram

A Libertárius Párt célkitűzései között szerepel az állami szolgáltatások nagy részének leépítése és az azok finanszírozását lehetővé tevő adórendszer felszámolása. Ennek megfelelően nagy fokú piacosítást terveznek az egészségügyben, az oktatásban, a sport és kultúra finanszírozásban és a nyugdíjrendszerben is. Ezek jelentős részét kivennék az állami finanszírozás alól. Ezen felül számos koncessziót és piactorzító szabályozást megszüntetnének, beleértve a minimálbér rendszert. Mint libertáriusok, elkötelezett hívei a szólásszabadságnak és a szabad fegyvertartásnak is. Európai összehasonlításban Svájc berendezkedése (alacsony adók, szabad fegyvertartás, piaci szabadság) áll hozzájuk a legközelebb, a honlapjukon azonban Hongkonggal és Szingapúrral is példálóznak.